Kártérítés

„Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” A kártérítés a polgári jogi felelősség leggyakoribb és legfontosabb megnyilvánulási formája. A kártérítés célja, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a kár be sem következett volna.

A mindennapi életben számtalan olyan helyzet adódhat, amely kártérítési igényt alapozhat meg. A kártérítési jog alapvető szabályai a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvében kaptak helyet, ugyanakkor ahogyan új jelenségek jönnek létre a társadalomban, úgy nő azoknak a speciális alakzatoknak a száma, amelyek külön törvényben nyernek szabályozást.

Az egyre bonyolultabb szabályozás természetesen azt az igényt igyekszik kielégíteni, hogy mind a károsultak, mind a károkozók szempontjából egyértelmű helyzetet teremtsen a károsodás bekövetkezésekor. Mindez ugyanakkor azzal a következménnyel jár, hogy sokszor átláthatatlanul bonyolult egy-egy helyzet jogi megítélése a laikus számára.

A polgári jogi kártérítési felelősség megállapításához alapvetően négy feltétel fennállására van szükség, miszerint a károkozás jogellenes legyen, a magatartás felróható legyen a károkozónak és ezzel okozati összefüggésben kár következzen be. Erre a négy feltételre épülnek a különféle speciális alakzatok, melyek felsorolása – ahogyan valamennyi károkozó helyzet bemutatása is -, lehetetlen.

Az iroda a kártérítési jog területén teljes körű kártérítési tanácsadás és kártérítési jogi képviselet ellátását vállalja. A teljesség igénye nélkül ez a kártérítési jog alábbi területeit öleli fel:

• Kötelező gépjármú felelősségbiztosításból, illetve CASCO biztosításból eredő igényérvényesítés

A mindennapi életben számtalan olyan helyzet adódhat, amikor gépjárművel összefüggésben valaki kártérítésre jogosulttá válik. Ilyen helyzet lehet az autó ellopásától kezdve a közlekedési balesetből származó káron át az egyszerű úthasználat során bekövetkezett károsodás is. Ezekben a helyzetekben a sikeres igényérvényesítés gyakran a kár minél gyorsabb és pontosabb bejelentésén múlik.

• Személyi sérüléssel járó kártérítési igények érvényesítése során

A közlekedési baleset során gyakran következik be személyi sérülés is. A személyi sérüléssel kapcsolatos kárrendezési eljárás más eljárásokhoz képest jóval bonyolultabb és hosszabb is, ezért célszerű már a sérülés vagy egyéb kár bekövetkezte után, az eljárás elején szakértő segítségét igénybe venni.

• Vagyonbiztosításból eredő igényérvényesítés kapcsán

Lopás, rongálás, viharkárok, hogy csak a mindennapi életben leggyakrabban előforduló tipikus károsodásokat említsem. Az igényérvényesítés ezekben az esetekben sem mindig egyszerű, hatékonyságát jelentősen növelheti szakértő közreműködése.

• Egyéb, szerződésszegésből, és szerződésen kívül okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése során

Bármilyen érvényes szerződés megszegéséből, vagy éppen szerződésen kívüli kapcsolatból eredő károk miatti igényérvényesítés tartozik ide. Amilyen sokszínűek a szerződéses illetve a szerződésen kívüli kapcsolatok, ezek a kártérítési igények is olyan sokfélék lehetnek. Megítélésük, elbírálásuk mindig az adott helyzettől, a körülmények részletes ismeretétől és széleskörű mérlegelésüktől függ. Az iroda tapasztalatai segítséget nyújthatnak az eligazodásban a károsodás bekövetkeztétől az igényérvényesítésig.

• Termékfelelősségből eredő kártérítési igények során

Az emberek többsége valószínűleg szembesült már azzal a helyzettel, hogy az általa megvásárolt termék valamely hibája számára kárt okozott. A termék előállítója ilyen esetekben főszabály szerint felel a termék által okozott kárért, ugyanakkor a károsult köteles bizonyítani a kárt, a hibát és a kettő közötti okozati összefüggést. Fontos tudni azonban, hogy a termék előállítója a törvényben meghatározott esetekben fentiek bizonyítottsága esetén is mentesülhet a kártérítési felelősség alól. Mindezek a kérdések természetesen az eset összes körülményének ismeretében dönthetőek el.

Legfontosabb jogszabályok kártérítési jog témakörben:

Magyarország Alaptörvénye
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról
1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról
1995. évi XXXII. törvény a szabadalmi ügyvivőkről
1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról
1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról
1996. évi XLIII. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről
1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról
1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról
2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről